Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava


Február 2.
Gyertyaszentelő


Medve

A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban felmelegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik.





Február 3.
Balázs napja


Balázs a diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a "balázsolás" is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.


Február 6.
Dorottya napja


Farsang

Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyára.) Időjósolás is fűződik hozzá: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja" a fagyot.












Február 10.
Skolasztika

Az oltóágak szedésének napja.

Február 11.
Elek napja

Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja - ilyenkor a hegyeken nagy tüzet gyújtanak a gonosz elűzésére

Február 14.
Bálint napja - Valentin nap


Valentin nap




A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Újabban nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek nyugat-európai ünnepét.













Február 16.
Julianna napja

Dorottya ellenkező napja.

Február 19.
Zsuzsanna napja

Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.

Február 24.
Jégtörő Mátyás


Hóvirág

Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

Február 24.
Farsang

A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.